Színek

Azt hiszem itt kellene írom magamról, arról hogy miért szeretek fényképezni, mi az ami inspirál engem. E helyett inkább megpróbálom a színeken keresztül átadni valamit abból milyen vagyok valójában. Amilyen én vagyok olyanok a képeim is.

 

végtelen kék

szeretem hallgatni az esőt, érezni az illatát, a tengert, mert olyan megfoghatatlan és végtelennek tűnik

szeretem a szabadságot és elmerülni a fiam kék szemében

tűzpiros

amikor a szerelem van a levegőben és engem is magával ragad

amikor a naplementében minden izzik, vagy ha hangosan hallgatom a kedvenc zenémet

strawberry margaretát szürcsölni a teraszon a lányokkal

gyerekzsivaly, de mégis hallom , ha az enyém sír

örökzöld

maga a természet, örök körforgás, érezni egy apró élet minden rezdülését, anyává válni,  újszülöttet tartani a kezünkben, tapintani a bőre puhaságát.

megkapni az első mosolyt, látni az első lépéseit, kirándulni, majd egy fél életet játszótéren eltölteni…

A fotográfia eszközeivel mindezt megörökíteni csodálatos adomány! Örök hála érte!

rózsa szín

álmodozó királylányok, akik szeretik a vattcukrot vagy a puncsfagyit, titokban lakkozzák a körmüket, és anya tűsarkújában tipegnek

ma csak mosolygok, de én is voltam pom-pom lány a gimiben

fekete és fehér

szeretem a zongora hangját, reggel a kávét tejjel és cukorral, a fekete és fehér csokoládét, a túrórudit, mindent ami kiegészíti egymást

nincs árnyék fény nélkül

nincs menyasszony vőlegény nélkül

nem lennénk igazi család a fiam nélkül

nem tudnék egész lenni a kamerám nélkül